Az embereknek vannak furcsa szokásai.
Nekem is van egy, igazából sok, de most erről szeretnék írni egy kicsit.
Személy szerint, én annyira nem kedvelem visszavinni az 50 Ft-os flakonokat és csak gyűlik és gyűlik.
Amikor már nagyon nem lehet tőle férni, akkor megindulok és vissza viszem.
Eddig ez nem is olyan furcsa.
De, mivel már megszoktam, hogy minden 50Ft-al drágább ami flakonos, így különösen nem számolok ezzel az összeggel. Visszaviszem, cetli a zsebben.
Tudom, hogy van egy olyan lehetőség az automatáknál, hogy el lehet adakozni az összeget.
Én ezt annyire nem szeretem.
Egy egyszerűbb módját szoktam választani, sétálok a boltaban és odaadom egy néninek vagy egy bácsinak.
Ma is így történt. Láttam egy idős házaspárt aki a padon ült. Megkérdeztem tőlük, hogy nem haragszanak-e meg, ha én ezt most odaadom.
Aranyosak voltak nagyon. Meséltek az unokákról akik külföldön laknak. Pár mondat után elköszöntem, a néni megölelt és megköszönte.
Nem nagy összeg ez. De lehet másnak, nagyon is sokat jelent.
Köszönöm, ha végig olvastad!
Szép napot mindenkinek!
